R�g�ta csak l�tezem ebben a cs�f �letben,
sz�pen lassan elv�rzem, szenvedek l�lekben.
Elhalkult a zene, nem voltak dallamok,
nem sz�lt hozz�m senki, nem sz�ltak mondatok.
S akkor volt �rtelme a sz�nak,
mikor v�geszakadt minden egyes j�nak.
Fel�ml�p egy l�ny az �jszaka s�t�tj�ben,
s�v�t a sz�l, f�jdalom szem�ben.
Egy l�ny volt ki szerette a sz�pet,
egy l�ny kit elker�lt az �let.
Egy l�ny ki nem sz�lt csak hallgatott,
nem n�zett r�m, de tekintete bel�mmarkolt.
Ki lehet � ki gy�ny�r�en sz�p?
fel�ml�p m�gegyet, s kiny�jtja kez�t.
�t�lel �s megcs�kol ki tudja hogy mi�rt,
megfordul s elrohan, k�d rejti el l�pt�t.
Cs�kja r��gett ajkamra, s az ajkam v�rzett,
s e pillanatt�l fogva �n is l�ttam a sz�pet.
Minden �jjel elj�n, cs�kj�val meg�get,
megk�stolja v�rem, s bel�msz�ll az �let.
Hallom m�r a zen�t, hallom a szavakat,
hallom hogy h�v: Csak t�ged akarlak.